Hírek

A legjobb non-profit szellemi tulajdonvédelmi egyesület lettünk Európában

Az Egyesület Szalai Ádám védelmére kel

Az Állami Számvevőszék jelentésében elmarasztalja a Hivatalt a Hipavilon Kft-vel folytatott ügyletei kapcsán (FRISSÍTVE az igazságügyi miniszter levelével)

Egyesületünk javaslatokkal élt az igazságügyi miniszter felé a Használati mintaoltalmi törvény felülvizsgálati koncepciója kapcsán

Lázár János Miniszter úr levelével tisztelte meg Egyesületünket




AZ MSZTE ÉRDEKVÉDELMI TEVÉKENYSÉGE

"A Rossz erői csak akkor győzhetnek, ha a Jók tétlenek maradnak."
(Áder János)

Témakörök:
Az Egyesület Szalai Ádám védelmére kel
A Jedlik-terv szakmai bírálata | Az egységes EU szabadalom veszélyei
SZTNH-botrány | A Hipavilon gyanús ügyei | Védtelen a magyar innováció

Az Egyesület Szalai Ádám védelmére kel

Szalai Ádámot szabadsága alatt kereste meg egy bulvárlap, Szalai Ádám pedig Szalai Ádámként válaszolt „magánéletét érintő” néhány bugyuta kérdésre. Információink szerint a bulvárlap annyi fáradságot sem vett, hogy ellenőrizze, hogy ez a Szalai Ádám az a Szalai Ádám-e, akire ők gondolnak. A bulvárlapnak adott válaszok igazak voltak, sőt a tények ismeretében szellemesek is. Sajnálatos, hogy egy olyan lap, amely felületes nagyvonalúsággal turkál közismert személyek magánéletében, zéró humorérzékkel rendelkezik, ha róla van szó. Mimóza lelke van, egyúttal rinocéroszbőr van az arcán, sőt rinocéroszként fenyegeti az igazi Szalai Ádámot, mármint az egyiket. A lapnak bocsánatot kellett volna kérnie az érintettektől és az olvasóktól, és humorral kellett volna intéznie, illetve folytatnia a témát. Amennyiben a bulvárlap beváltja fenyegetését, úgy a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület (www.mszte.com) minden jogi segítséget megad Szalai Ádámnak, és nem hagy kétséget afelől, hogy a bulvárlap fog a végén megszégyenülni, és perköltséget fizetni. Sőt, tettre kész ügyvédekből bulvárfigyelő hálózatot épít, és a személyiségi jog legkisebb megsértése esetén is felfog lépni a rinocéroszbőrű bulvárjogsértések ellen.

A JEDLIK-TERV CSAK TERV MARAD?

Minden jel arra utal, hogy a szellemi tulajdonvédelemmel kapcsolatos Jedlik-terv valóban csak terv marad: a célok teljesülését vizsgálva a helyzet siralmas, az MSZTE pedig valódi lépéseket sürget. Az egyesület hazai KKV-k szempontjából készült szakmai bírálatát ide kattintva letöltheti vagy a tovább gombra kattintva olvashatja. [TOVÁBB]

A Jedlik-terv szakmai bírálata a hazai KKV-k szempontjából
avagy Jedlik-botlik az Igazságügy?

A Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület átvilágította a szellemi tulajdonvédelemmel kapcsolatos Jedlik-terv teljesülését, és ezzel kapcsolatos véleményét az alábbiakban teszi közzé. A Kormányzat 38/2012. (III.12.) Korm. rendelete 6. § (8) bekezdésében jogosította fel erre az egyesületet.

Az innovációvédelmi szektor felügyelete a 2. Gyurcsány-kormány idején az igazságügyi tárcához került. Az áthelyezés egyetlen "szakpolitikai" oka, hogy Demszky Gábor nem nevezte ki főpolgármester-helyettesnek az akkor MSZP-s Gy. Németh Erzsébetet. Az MSZP ezért visszavágásként Bendzsel Miklós, SZTNH elnök javaslatára Katona Béla MSZP frakcióvezető-helyettes útján elvette az SZTNH-t (akkori nevén Magyar Szabadalmi Hivatalt) az SZDSZ irányítású gazdasági tárcától.

Az áthelyezést sajnos semmiféle hatástanulmány nem előzte meg – ha ilyen lett volna, akkor biztos nem történik meg. A világ 97%-a esetén ugyanis nem az igazságügyi tárca (IM) felügyeli e fontos gazdaságvédelmi területet, hanem a legtöbb országban a gazdasági tárca. Az IM nem is nagyon tudott mit kezdeni e területtel, nem állt rendelkezésére komoly gyakorlati szakember, és országos szervként az SZTNH szinte "alkirályságként" működhetett.

De nézzük mit tett a KIM, illetve annak utóda, az Igazságügyi Minisztérium 2013 óta, amikor is a Kormány elfogadta a Jedlik-tervet, a Kormány "Szellemi tulajdonvédelemre irányuló – szakpolitikai – stratégiáját". A 211. lap szerint a Jedlik-terv "végrehajtásának fő letéteményese" a KIM és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH). A KIM-ben Répássy Róbert volt (lett volna) a "letéteményes", hogy a Terv szóvirágaival éljünk.

Tekintve, hogy a Terv 2016-ig szól, talán időszerű megnézni, hogy a célkitűzésekből jó félidőig mi teljesült. Nem könnyű egy 250 oldalas, frázisokkal teli terv számonkérése, még akkor sem, ha gondosan elolvassa egy érintett, ezért csak szúrópróbaszerűen, és az egyesület által képviselt kkv-k szemszögéből nézünk meg egy-egy fontos területet. A Terv sikerének hivatalos monitorozását a Terv kidolgozója, maga az SZTNH végzi, így cseppnyi kétségünk sincs afelől, hogy a Terv sikeres lesz. Előre ismerjük ugyanis azon vizsgálatokat, amikor valaki saját magát vizsgálja, illetve kéri számon. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy más stratégiai kormányterveknél is az előterjesztők feladata a monitorozás.

Kkv-k helyzete

Az összes foglalkoztatott közel 3/4-e kkv-kban, azaz kis- és középvállalkozásokban dolgozik. A legtöbb ágazatban a kkv-k 70 %-os részesedés felett vannak. A nemzetgazdasági fejlesztések több mint fele a kkv-knál történik. A Kormány külön stratégiával rendelkezik a kkv-kat illetően. E stratégia kidolgozója a Nemzetgazdasági Minisztérium, így nem lenne meglepő, ha esetleg az SZTNH-ban nem is olvasták volna. Így kerülhetnek két szék között a pad alá a magyar kkv-k, legalábbis a szellemi tulajdonvédelem területén. A Kormány kkv-kra irányuló cselekvési terve néhány sürgős teendőt is megfogalmaz. Ezek közül az egyik: "elő kell segíteni a kkv-k szaktudásának fejlesztését és az innováció valamennyi formáját". Célul tűzte ki továbbá a Kormány a kkv-k javára az innovatív gazdaság kiépítését, továbbá előírja, hogy a "szakpolitikai eszköztárat hozzá kell igazítani a kkv-k szükségleteihez".

A Jedlik terv céljai a kkv-kal kapcsolatban

A Jedlik-terv célkitűzéseinél is előkelő helyet foglalnak el a kkv-kal kapcsolatos tervek, így fontosnak tartja a kkv-k "igényeinek feltárását". Cél a kkv-k "szellemitulajdon-védelmi és jogérvényesítési tudatosságának" emelése, valamint a kkv-k információs deficitjének csökkentése. Ahogy a 130. lapon fogalmaz a Terv, a kkv-k számára a nemzeti oltalom megszerzése "életbevágó versenyképességi eszköz". A Terv a kkv-k információs deficitjének csökkentésére 2014. év végi határidőt tűzte ki. A Terv szerint az SZTNH-nak önköltséges áron kell továbbképzést, oktatást nyújtania (58. lap).

A tervek nem teljesültek.

1. Nem csökkentette az IM és az SZTNH a kkv-k információs deficitjét

Az SZTNH az önköltséges oktatást kiszervezte kft-jének, a Hipavilon Kft-nek. Az oktatásért az SZTNH felé piaci árat kell fizetni, a résztvevők pedig jellemzően nem a kkv-k menedzsmentjéből kerülnek ki. Az oktatás döntően száraz tankönyvi alapra és jogszabályra épülő anyagi-eljárási jogi oktatásnak tekinthető. Semmiképp sem alkalmas a nagyszámú kkv. információs deficitjének csökkentésére.

2. Nem segítette elő az IM és az SZTNH a kkv-k innovációjának fejlődését

Az Európai Szabadalmi Hivatal, az OECD és szakemberek szerint a legfontosabb mérhető innováció fejlődési mutató a szabadalmi bejelentések száma. Külön kkv. adattal nem rendelkezünk, de az összes kkv. (kb. 600 ezer) és magyar egyetem együttes szabadalmi bejelentéseinek száma 2014-ben: 185 darab. Ugyanez a szám az ötször nagyobb Koreában 200 ezer körülire tehető. Talán nem véletlen, hogy az össznemzeti szabadalmi bejelentések száma 2014-ben 50 éves mélypontját érte el (619 darabbal). A világtrend ugyanakkor 11 %-os növekedés.

Az innováció fejlődését nagyban segítené, ha a fejlesztés előzetes szabadalomkutatásra épülhetne. A Jedlik-terv 58. lapján szereplő előírás szerint az SZTNH-nak önköltségi áron kell szabadalomkutatást végeznie többek között a kkv-k fejlesztéseinek elősegítésére. Bár a szabadalmi elbírálókat egyáltalán nem terheli le a magyar szabadalmi bejelentések száma (havi 1 db/elbíráló), ennek ellenére ezt a tevékenységet az SZTNH kiszervezte a Hipavilon Kft-nek. A Hipavilon Kft. nem önköltségi áron (kb. 40 eFt), hanem piaci áron (247 eFt) végzi e szolgáltatást, ráadásul szabálytalan körülmények között. A kkv-k feltalálói ugyanis egy olyan 500ezer Ft-os törzstőkéjű kft-re bízzák féltett fejlesztési titkaikat, akik nem rendelkeznek sem kormánytisztviselői titoktartási esküvel, sem szakmai felelősségbiztosítással. Ráadásul e tevékenység egy KSH állásfoglalás szerint Jogi tevékenység, amelynek végzése engedélyhez, szakmai kamarai tagsághoz van kötve. A Hipavilon Kft. tevékenységi köre nem tartalmaz ilyen tevékenységet, és nem is lehet tagja szakmai kamarának. Nem csoda, hogy a kkv-k nem veszik túlzottan igénybe szolgáltatásait.

3. A szakpolitikai eszköztárat nem igazították a kkv-k szükségleteihez

A párhuzamos és talán nem olvasott kkv-s kormánystratégia előírásai ellenére az IM és az SZTNH nem igazította szakpolitikai eszköztárát a kkv-k szükségleteihez. A szükséglet ugyanis az lenne, hogy ne a magyar kkv-k fizessék az EU-ban a legmagasabb szabadalom-fenntartási díjat a magyarokat érintő fenntartási időben (első 10 év). Az érdekvédők ez irányú rezsicsökkentési javaslatára az illetékes miniszter az SZTNH-ra hivatkozva azt állította, hogy a díj csak átlagos. Ez azt jelenti, hogy súlyos kommunikációs válság van az IM és az általa felügyelt SZTNH között. Nyilván nem várható el egy minisztertől, hogy egy általa periférikusan felügyelt terület részletadatait ismerje. Elvárható azonban a szakpolitikai kormányzati szervtől (SZTNH), hogy ne vezesse félre saját miniszterét, ráadásul igen durván.

A magyar kkv-k ugyanis az EU átlag mintegy háromszorosát fizetik ki, holott a magyar piacon való jogkizárólagosság piaci értéke messze az EU átlag alatt van. A számok és a tények makacs dolgok, és könnyen ellenőrizhetők, például az Európai Szabadalmi Hivatal nemzeti jogokkal foglalkozó oldalán. A kkv-k magyar fenntartási díja egyébként az első 10 évben közel egymillió Ft.

4. Az egységes EU szabadalomra nem készítette fel az IM és az SZTNH a kkv-kat

Bár a Jedlik-terv 45. lapja alapján a tervet fogalmazó SZTNH tisztában van az egységes EU szabadalom kkv-kra gyakorolt káros hatásaival, mégsem tett semmit, hogy erre felkészítse a magyar kkv-k fejlesztőit, sőt, akik tenni akartak valamit, például az MSZTE, azt is minden eszközzel akadályozta. Pedig erre 4 éve lett volna a tárcának és a kormányhivatalnak, mégsem tettek semmit. Ezt a megerősített együttműködési megállapodást 25 tagállammal még 2011-ben hozták létre a magyar elnökség alatt, és épp most ratifikálnák. Az SZTNH így már nem mer nyíltan fellépni az EU szabadalom ratifikációja ellen, sőt még a ratifikációt 2020-ra halasztó hatástanulmány tartalmát is eltitkolta. A lengyelek hasonló tanulmány hatására már visszaléptek a ratifikációtól. Hiba volt elvállalni az EU szabadalmi bíróság képzési központjának székhelyi feladatait is. Nem csak azért, mert sokba kerül, és nincs súlya. A tényleges szakmai képzés ugyanis a valódi bíróságokon lesz, amely London, Párizs, München. E "székhely" bevállalása után viszont a magyaroknak nincs erkölcsi alapja a ratifikációtól való visszalépésre.

Az MSZTE eredetileg azért jött létre, hogy a kormány innovációs politikáját támogassa, és segítsen az egységes EU szabadalom okozta hátrányok felismerésében és leküzdésében. Az eddig 3000 helyett évente 60-70000 külföldi szabadalmi jog fogja taposóaknaként korlátozni a magyar fejlesztőket, azaz a magyar K+F nem fog kellően hasznosulni. Négy év lett volna a felkészülésre, de az illetékesek semmit nem tettek érdemben, így veszélyeztetik a kkv-k K+F forrásainak hasznosulását.

Egyesületünk ennek ellenére kidolgozott már egy gyors-képzési anyagot, illetve tagjai kifejlesztettek egy olyan szoftvert, amely képes a „taposóaknák” megjelölésére. Ha a fejlesztők ismerik a taposóaknák (külföldi korlátozó jogok) helyét, akkor nem lépnek rá. A szoftver azonban kevés, sürgős szakpolitikai cselekvésre is szükség lenne.

Természetesen voltak az elmúlt éveknek sikerei is (pl. év végi pályázat), biztosak vagyunk benne, hogy az SZTNH bőséges teret szentel majd ezeknek éves jelentésében. A fenti problémák viszont sajnos súlyosan elnyomják a sikereket, és csak a legfontosabbakat említettük. Nem történt semmi például a bürokráciacsökkentés terén sem. Ez persze nem csak a kkv-kat érinti. Még mindig 3 példányban követelik meg a sokszor terjedelmes szabadalmi bejelentéseket, holott másnap már digitalizálják őket. Még mindig kérnek pozitív cselekményekhez, pl. új bejelentésekhez jogi képviselőktől is meghatalmazást, és annak alakiságát – nyugati partnereket mosolyogtató szinten – aprólékosan ellenőrzik. Nyugat-Európában több helyen vagy akár az Európai Szabadalmi Hivatalnál (EPO) vagy Védjegyhivatalnál (OHIM) pozitív jogi lépéseknél már egyáltalán nem kérnek meghatalmazást hivatásszerűen eljáró képviselőktől. Ezt a gyakorlatot illene átvenni.

A nemzeti innovációvédelem kell, hogy elsődleges legyen mindenki számára, különösen azok számára, akiknek kormányzati feladatuk. Bízunk benne, hogy az illetékesek elgondolkodnak független szakmai érdekvédő egyesületünk kritikáján, és azt nem támadásnak, hanem a magyar fejlesztők és kkv-k innovációvédelméért való aggódásának tekintik.


AZ MSZTE FIGYELMEZTET ÉS FELKÉSZÍT AZ EGYSÉGES EU SZABADALOM VESZÉLYEIRE

Talán az igazságügyi tárca elől is eltitkolt PwC hatástanulmány szerint 2020-ra kellene halasztani az EU szabadalom magyar ratifikációját. Egy párhuzamos tanulmány hatására a lengyel kormány már visszalépett. Nálunk gőzerővel folyik a ratifikáció előkészítése, de talán még születhet kompromisszum. [TOVÁBB]

Helyzetkép

Az EU Versenyképességi Tanácsa a magyar EU elnökség idején, 2011. 06. 27-én fogadta el az egységes hatályú európai szabadalom (továbbiakban EU szabadalom) létrehozatalára irányuló megerősített együttműködéssel kapcsolatos két rendelettervezetet. Egyikük a szabadalom érvényesítésének végrehajtásával kapcsolatos, míg a másik nyelvi kérdésekkel foglalkozik. 2013-ban az Egységes Szabadalmi Bíróságról szóló egyezményt is aláírták a felek (Lengyelországot és Olaszországot is beleértve).

Az EU szabadalomra vonatkozó megerősített együttműködés keretében 25 ország – azaz a 28 tagú Európai Unió Olaszország, Spanyolország és Horvátország kivételével – hozta létre az EU szabadalmat, amelyet „egy országként” lehet érvényesíteni, megsemmisíteni, átruházni. A megerősített együttműködés nyitott, ahhoz további, illetve újonnan belépő EU tagállamok is csatlakozhatnak. Időközben Olaszország is csatlakozott az együttműködéshez, Lengyelország viszont gyakorlatilag visszalépett.

Tekintve, hogy a 25 országra szóló együttműködés a meglévő, 38 tagállamot magában foglaló európai szabadalom megadás utáni érvényesítési szakaszát érinti, célszerűbb az EU szabadalom szóhasználat, még ha jelenleg nem is tagja minden EU tagállam az együttműködésnek. Nincs tehát szó újabb szabadalmi bejelentési lehetőségről, a megadott szabadalom továbbra is az eddig ismert európai szabadalom, amelyet az EU 25 tagállamában egységesen lehet majd érvényesíteni. Jelenleg ugyanis a megadott európai szabadalmat országonként kell érvényesíteni, validálni. Az egyenkénti érvényesítés megmarad azért alternatívaként, illetve a jövőben az európai szabadalomhoz tartozó egyezmény további országaiban továbbra is egyetlen lehetőségként. Az érvényesítés csupán egy formális, a diplomahonosításhoz hasonló cselekmény. Egy ún. Londoni Egyezmény szabályozza az országonként eltérő fordítási követelményeket. Több ország már jelenleg sem kér fordítást, több pedig az eredeti eljárási nyelvtől teszi függővé szabályait. Magyarországon például angol eljárási nyelv esetén elég a szabadalmi igénypontok magyar fordítását benyújtani egy érvényesítéshez. Német vagy francia nyelv esetén a teljes szabadalmi leírás fordítandó. Így jelenleg Magyarországon egy angolul tudó fejlesztő megérti a szabadalmi leírást, úgy, hogy a leglényegesebb korlátozó jogokat tartalmazó szabadalmi igénypontot magyarul és angolul is tanulmányozhatja.

Jelenleg Magyarországon évente a mintegy 70000 megadott európai szabadalomból 3000 darabot érvényesítenek, amely azt jelenti, hogy évente 3000 új korlátozó joggal kell szembenézni. Európában átlagosan 12 évig tartanak fenn egy szabadalmat. Az európai szabadalmak 2/3-ad része nem európai cégeké. A magyar jogosultságú európai szabadalmak száma elenyésző - mintegy 50 darab, amely csupán 7 tízezrelékes arány.

Jelenleg tehát kezelhető és nem túl veszélyes mennyiségben, magyar nyelven is megismerhető módon érhetők el a hazai K+F szektor számára a fejlesztésüket korlátozó jogok. A magyar szellemi tulajdonvédelem irányításáért felelős szerveknek 2011. óta több mint 4 évük lett volna, hogy felkészítsék a várható hatásokra a műszaki fejlesztő társadalmat, illetve innovatív kisvállalkozásokat.

Veszélyben a nemzeti K+F hasznosulása

Miért is lenne hátrányos, ha egy szabadalom olcsóbb lesz, és ráadásul miért veszélyezteti a nemzeti érdekeket?

Kétségtelen, hogy az EU szabadalomnak vannak előnyei és hátrányai. A probléma az, hogy az előnyök a gazdag, fejlett országoknál és cégeknél jelentkeznek, a hátrányok viszont a magyaroknál, valamint más kisebb, illetve technológiai hátrányban lévő országoknál. A szabadalom ugyanis egy korlátozó jog. A szabadalom jogosultja kizárólagos jelleggel mondhatja meg, hogy a találmányt ki hasznosíthatja. Eddig, mint jeleztük, évente 3000 külföldről érkező szabadalmi jog korlátozta a magyar fejlesztőket. Az EU szabadalom beindulásával előreláthatólag ez a szám hamar 60000-re fog felszökni. A külföldi cégek először óvatosak lesznek, és többen a hagyományos utat választják, majd kitapasztalva az EU szabadalom előnyeit, fokozatosan átállnak erre a jogformára, amely egy rövid idő után magát az európai szabadalmi bejelentések számát is gerjeszteni fogja, EU becslések szerint 23%-kal. Az EU szabadalom bevezetése után, akik eddig csak Németországban, Nagy-Britanniában vagy Franciaországban érvényesítették szabadalmukat, feltehetőleg az EU szabadalmat fogják választani. Ők az eddigi portfóliójuk mellé így ajándékba kapják a magyar szabadalmat, meg természetesen a többi, harmadik vonalbeli ország szabadalmát.

A szabadalmak számának kumulálódása miatt a magyar fejlesztők hamarosan több százezres korlátozó joggal találják szemben magukat, amelyek taposóaknaként fogják korlátozni fejlesztésük hasznosulását. A K+F források egy része így blokkolt fejlesztésekben fog pihenni vagy bitorlási perekre megy el. Ez megakaszthatja a kényes egyensúlyú innovációs körforgás menetét. Hiába fogunk pumpálni - EU segítséggel - több K+F forrást a gazdaságba, ha az nem hasznosul megfelelően, nem jutunk előbbre.

A magyar fejlesztői társadalom eddig is jelentős információs deficitben szenvedett az innovációvédelem teendőit illetően. Gondoljunk csak arra az eléggé el nem ítélhető egyetemi gyakorlatra, hogy a kutatásokat rögtön publikálják, nem várva meg a szabadalmi bejelentést, így elvágva magukat örökre a kizárólagos jogok adta előnyöktől. Eddig legalább magyarul megismerhetők voltak a korlátozó jogok, az EU szabadalom után a jogokat körülíró szabadalmi igénypontok is csak angolul lesznek elérhetők. Nem mintha nem tudnának fejlesztőink angolul, viszont a szabadalmi igénypontok megértése, értelmezése magyarul sem könnyű, nemhogy egy akár kétoldalas angol műszaki-jogi nyelven csavart mondat esetén.

Valami előnye csak van a magyarok számára az EU szabadalomnak, nem? Az európai szabadalmak 7 tízezreléke magyar, így számukra valóban jelenthet előnyt az EU szabadalom. Ez az előny azonban nem költségcsökkenésben fog jelentkezni. Az EU szabadalom díja ugyanis kb. 5 ország díjának fog megfelelni, viszont ennél több országban a magyarok eddig is ritkán érvényesítették oltalmukat. Most viszont nagyobb területre fog kiterjedni a szabadalmi oltalom. Ezen előnyök állnak szemben a fent vázolt jelentős hátrányokkal.

Jedlik (és dinamója) forog...

Kiváló feltalálónk, Jedlik Ányos bencés szerzetes nem a szóvirágok embere volt. Nem sejtette, hogy egy frázisokkal teli tervnek lesz majd kénytelen kölcsönöznie nevét. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) által szerkesztett, és kormányprogramként jóváhagyott Jedlik-terv 33. lapja még sikertörténetként tálalja az EU szabadalmat, 9. lapja pedig csupán az SZTNH bevételeinek csökkenéséért aggódik.

A Jedlik-terv 45. oldala a magyar társadalom számára jelentkező előnyöket taglalja, a hátrányokat pedig csupán esetlegesnek véli, de azért egy apró betűs keretes írásban azokat is megemlíti.

A Jedlik-terv 45. lapon lévő keretes írása leírja, hogy az EU szabadalom valójában a tengeren túli és a fejlettebb országok versenyelőnyét és technológiai fölényét növeli. A szakhatóság (SZTNH) ezzel bizonyította, hogy már évekkel ezelőtt tisztában volt a hátrányokkal, de azt nem merte a döntéshozók elé tárni, csak apró betűk közé rejtve foglalta össze.

A Jedlik-terv 44. lapja szerint a kormányprogram fő célkitűzése, hogy a hazai vállalkozásokat olyan helyzetbe hozza, hogy az előnyökből profitálhassanak a hátrányokat pedig kezelni tudják. A 9. lap szerint a Jedlik-terv végrehajtásáért a KIM (az Igazságügyi Minisztérium) felel. 2011 és 2014 között Répássy Róbert felügyelte e területet. Ezen időszak állt volna Répássy és az SZTNH rendelkezésére, hogy felkészítse a magyar fejlesztői társadalmat, de a jelek szerint semmit sem tettek. Ezért is sajnálatos, hogy a 2. Gyurcsány kormány óta - a világ többségével ellentétben - nem az innovációért felelős gazdasági tárca felügyeli e területet.

Eltitkolt tanulmány?

Az SZTNH időközben egy tanulmányt rendelt a PricewaterhouseCoopers Kft-től, amely 2014 tavaszán készült el. A 113 oldalas korrekt tanulmány egyértelműen megállapítja az EU szabadalom hátrányait. A szabadalmi perek mennyiségének növekedését tízszeresére prognosztizálja, pár évtized múlva pedig 1,2 millióra becsüli a magyarokat korlátozó jogok (taposóaknák) számát. Valószínűsíti a szabadalmi trollok megjelenését, és hogy a magyar vállalkozók potenciális alperesi pozícióba fognak kerülni. A tanulmány azt javasolja a magyar kormánynak, hogy csak abban az esetben ratifikálja a megállapodást, ha a magyar innovációs ráfordítások meghaladták a GDP 1,8 %-át. Ez 2020-ra becsülhető.

Sajnálatos, hogy ezt a közpénzen készített fontos hatástanulmányt az SZTNH még az innovációs szakmai körök számára sem tette publikussá. Kinek az érdeke a titkolódzás? Közben az Igazságügyi tárca a ratifikációt készíti elő... Egyesületünk egyik tagja közérdekű adatra hivatkozva tudott hozzájutni a tanulmányhoz, amelyet most megosztunk az olvasókkal.

Van megoldás

Jeleztük, hogy az EU szabadalmak taposóaknaként akadályozzák majd a magyar fejlesztők munkáját. A taposóaknák viszont csak azok számára veszélyesek, akik nem tudják, hogy hol vannak, és rálépnek. A magyar fejlesztői társadalmat fel lehet készíteni a taposóaknák felismerésére és hatástalanítására. Erre dolgoztunk ki egy rövid idő alatt elsajátítható képzési programot. A Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda Kft. közreműködésével pedig egy olyan szoftver alkalmazás lett kifejlesztve, amely alkalmas a taposóaknák megjelölésére.

A teendők és a taposóaknák helyének ismeretében a magyar fejlesztői társadalom megvédhető a hátrányoktól. Ehhez azonban fel kell készíteni őket, amely az elmúlt években nem történt meg. Ezért a ratifikáció egy évvel történő elhalasztása indokolt. Az egy évet azonban ki kell használni, és most már valóban tenni kéne a magyar K+F források megmentése érdekében.

SZABADALMI REZSICSÖKKENTÉST SZERETNE AZ EGYESÜLET

Lázár János Miniszter úr levelével tisztelte meg Egyesületünket [TOVÁBB]

Bár Miniszter úr a javasolt rezsicsökkentésre most nem látott lehetőséget, elismeréssel szólt az Egyesület érdekvédő tevékenységéről, és egy szakmai fórum létrehozását javasolta. Miniszter úrnak bizonyára nem volt tudomása arról, hogy az SZTNH durván félrevezethette a Kormányt a kisvállalkozásokat érintő fenntartási díj terheit illetően. Mint Trócsányi miniszter úr korábbi leveléből ismert, az ábrán látható, EU-ból kiemelkedő szabadalmi díjról az SZTNH úgy tájékoztatta saját miniszterét, hogy az csupán átlagos.
EU első 10 szabadalmi évdíj

Szabadalmi rezsicsökkentést javasolnak az érdekvédelmi civil szervezetek - a Hungarikum Szövetség és a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület közös közleménye

A Hungarikum Szövetség és a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület támogatja a Kormány rezsicsökkentési és innovációt erősíteni szándékozó terveit. Az innováció erősítésével egyidejűleg az innovációvédelem erősítését is javasoljuk a Kormánynak, különösen a kisvállalkozások tekintetében. [TOVÁBB]

Az egyesület reagált az Igazságügyi miniszter válaszára

Az egyesület nyílt levélben reagált Trócsányi László Igazságügyi miniszter válaszára, felhívva a figyelmet a hazai innovációvédelem valódi helyzetére. [TOVÁBB]

Az Igazságügyi miniszter válaszolt az egyesület nyílt levelére

Trócsányi László Igazságügyi miniszter megtisztelte a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesületet, és válaszolt a neki címzett nyílt levélre, amelyben egyesületünk a hazai innováció helyzetére, valamint az ezt javítandó javasolt intézkedésekre hívja fel a figyelmet. [TOVÁBB]

Negatív spirálba jutott a nemzeti innováció védelme - nyílt levél Trócsányi László igazságügyi miniszternek

Engedje meg tisztelt Miniszter Úr, hogy Egyesületünk innovációvédelem iránt érzett aggodalmait nyílt levélben ossza meg Önnel. Egyesületünk véleménye szerint a növekvő fejlesztési források csak növekvő innovációvédelmi készség mellett fognak nemzetünk javára hasznosulni, ezért e védelmi terület az eddigieknél erősebb összefogást követel... [TOVÁBB]

TITOKSÉRTÉS, BOTRÁNY AZ SZTNH-NÁL

AZ EGYESÜLET KÖZLEMÉNYE 2015. 05. 27.

Megvédte a bíróság a közérdekű bejelentőt
A Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület elnöke pert nyert a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara ellen, így helyreállt Pintz György kamarai tagsága, amelytől koncepciós eljárásban akarták megfosztani, miután megvédte a magyar fejlesztők érdekeit. [TOVÁBB]

ELŐZMÉNYEK

Háttér: A legsikeresebb magyar fejlesztéseket jelentik be szabadalmaztatásra. A fejlesztők, feltalálók üzleti titkaikat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalára (SZTNH), bízzák abban a tudatban, hogy ott a törvényeknek megfelelően, 18 hónapig titokban őrzik azokat. Erre egyébként nemzetközi szerződés (GATT-TRIPS 1/c 39.cikk) kötelez minden tagországot. Az SZTNH-nak csupán egyetlen adatbázisa van, ezt is nettó 95 millió Ft-ból hozták létre.  Ebben őrzik a titkokat, a nyílt szabadalmi iratokat, valamint a védjegyeket is. Az előző link mögött az is látszik, hogy a botrány kirobbanása után nettó 249 millió Ft közpénzből kívánták volna modulárissá alakítani az adatbázist, ezt a pénzt azonban megvonták tőlük.

Közjegyző az SZTNH hivatalos weblapjáról töltött le frissen bejelentett szabadalmi dokumentumokat, köztük az EGIS akkori legújabb, kb. egy héttel korábban bejelentett szabadalmi bejelentését (csak részleteket teszünk közzé). A közjegyzői iratból az is kiderül, hogy az SZTNH a bejelentést követő napon már adatbázisába vitte a titkokat. Az egyesület a dokumentumokat és egyéb bizonyítékokat átadta a közérdekű bejelentésekről szóló törvényben megjelölt szervnek, az illetékes Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak. A minisztérium az ügy kivizsgálásával a hackertámadásra hivatkozó SZTNH elnököt bízta meg. Így Bendzsel Miklós elnök Bendzsel Miklós információbiztonsági felelőst vizsgálta, ugyanis a hivatal SZMSZ-e szerint (2. függelék) a biztonság az elnök közvetlen irányítása alatt van.

A hivatal hacker-támadás miatt feljelentést tett, majd amikor megismerte a közérdekű bejelentők személyét - a „problémakezelést” középen kezdve - őket próbálta hackerként lejáratni. Első közleményük hetekig csak szokásos karbantartásról tudósított, majd 6 hét után egy Magyar Nemzet csoportbeli rendőrségi hírre reagáltak hivatalos közleménnyel. A nyilvánosság felé az SZTNH azóta is ragaszkodik hacker-meséjéhez, holott elnöküknek egy kamarai kollégája felé írt (amúgy lejárató szándékú) levelében felszínre tör néhány beismerés.

OMBUDSMAN

Az Alapvető Jogok Biztosa az egyesület beadványa nyomán alkotmányjogi szempontból vizsgálta a kialakult helyzetet. A többhónapos vizsgálat egy 2014. március 10-én közzétett jelentésben több megállapítást is tett.

Az SZTNH kapcsán az Alaptörvényben meghatározott alapjogok tömeges megsértését tárta fel a vizsgálat. Az ombudsman szerint nincsen vita a tekintetben, hogy az SZTNH 2012 óta "elvileg bárki számára hozzáférhetővé tette a szabadalmi bejelentés teljes iratanyagát" (ebből következően az SZTNH elnöke valótlant állított 2013. 10. 25-i közleményeiben). Az ombudsman mindezek alapján megállapítja, hogy „az SZTNH azzal, hogy nem biztosította megfelelően a nem nyilvános bejelentések védelmét, nem tett eleget az alkotmányos tulajdonhoz való jog objektív intézményvédelmi követelményeinek". Az érintettek ezért polgári peres eljárást kezdeményezhetnek az Alaptörvény alapján.

A Navracsics vezette minisztériumot is elmarasztalja az ombudsman. A KIM törvényellenesen járt el, amikor nem a törvény eljárási rendjének megfelelően kezelte a beadványt, és ezzel „a panaszos tisztességes hatósági eljáráshoz való jogával összefüggő visszásságot okozott".

A Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara megsértette a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos jogot. Az ügyben Török Ferenc, a kamara elnöke is érintett. A Kamarát az SZTNH elnöke, Bendzsel Miklós - aki jelen ügyben ellenérdekű félnek tekintendő - közvetlenül és egy személyben felügyeli a kamarát. A kamara - versenytársakból álló fegyelmi tanácsa - kizárta tagjai sorából a közérdekű bejelentést tevő Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület elnökét, aki egyben szabadalmi ügyvivő is. Az ombudsman szerint ez az eljárás „alkalmas a közigazgatásba, és ezen keresztül az államba vetett bizalom megingatására”. A fegyelmi határozat végrehajtása csak bírósági jóváhagyás után lenne lehetséges. A bíróság - a kamara nagyszámú eljárási hibái miatt - nem kezdte meg az érdemi tárgyalást.

HATÓSÁGI VIZSGÁLAT

Az SZTNH hacker-támadásként jelentette a kormány információbiztonsági hatóságának az incidenst. Ezért az egyesületnek ez irányban is meg kellett tennie közérdekű bejelentését. A Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság elmarasztalta az SZTNH-t és hibái haladéktalan kijavítására utasította.

A Rendőrség illetékes osztálya nyomoz az SZTNH tevékenysége kapcsán ismeretlen tettesek ellen hanyag kezelés, üzleti titkok hozzáférhetővé tétele és más bűncselekmények gyanújával.

Az Állami Számvevőszék az SZTNH és 100 %-os kft-je pénzügyi viszonyait fogja vizsgálni Trócsányi miniszter úr tájékoztatása alapján.

A szabadalmi botrány további dokumentumai, korábbi vélemények az ügy kapcsán az ARCHIVUMBAN érhetők el.

 

HIPAVILON GYANÚS ÜGYEI

Az SZTNH honlapján megjelent információk szerint egy MSZP-s képviselő parlamenti kérdést tett fel az SZTNH-t felügyelő miniszternek, hogy miért szervezi ki az SZTNH alaptevékenységeit a HIPAVILON Kft-nek. A miniszter cáfolta az alaptevékenységek kiszervezését, ugyanakkor több mindent elismert válaszában. A körülményekhez képest tiszteletre méltó, hogy a miniszter - elődjével ellentétben - már nem szó szerint továbbította az SZTNH válaszát, az ő kezét már nem Bendzsel Miklós SZTNH elnök fogta.

Háttérként tudni kell, hogy a Hipavilon egyszemélyes kft-t Bendzsel hozta össze 500 eFt törzstőkével, amelyet utólag egy Kormányrendelettel (6/A §) szentesítettek. A rendelet többek között publikációra már határozattal elrendelt, illetve már publikus szabadalmi információkkal kapcsolatos feladatok megbízására jogosítja fel az SZTNH-t.

A parlamenti kérdés arra irányult, hogy miért áramlik több-százmillió Ft közpénz a kft-hez. A  képviselő körülbelül arra volt kíváncsi, hogy amikor szabadalmi elbírálónként havi egy új magyar szabadalmi bejelentés érkezik, akkor miért kell kapacitás-bővítés címén egy kft. felé fizetni százmilliókat.

A miniszter válasza szerint ezek az összegek a szingapúri szabadalmi hivataltól érkeznek, megállapodás alapján. E megállapodásból azt tudhatjuk meg, hogy a szingapúri szabadalmi bejelentések egy részét nálunk kutatják, vizsgálják. Ez rendben is lenne, fejenként kb. havi egy magyar bejelentés mellett frissen tartja a magyar elbírálókat, lehetővé teszi a magas létszám (kb. 50 fős) fenntartását, költségvetési bevételt eredményez.

A probléma nem ezzel van, hanem a következőkkel:

1/ A kormányterv (58. lap) szerint a szabadalomkutatásokat a fejlesztők számára önköltséggel kellene végeznie az SZTNH-nak. E kutatásra a szabadalmazhatóság előzetes felmérése érdekében lenne szükség, erre a hivatal képes lenne véleményt adni, segítve ezzel az innováció védelmét. E tevékenységét az SZTNH kiszervezte 2013-tól a HIPAVILON Kft. felé. Ezt azért tartjuk problémásnak, mert

a/ piaci áron végzik, nem önköltségesen,

b/ az SZTNH-ban kormánytisztviselői titoktartási esküt tett szabadalmi elbírálók végzik a kutatást, ilyen titoktartási garanciával a kft. nem rendelkezik,

c/ az SZTNH mögött az Alaptörvény (XXIV. cikk) korlátlan kártérítési felelőssége áll, szemben egy 500 eFt törzstőkéjű kft. felelősségével.

2/ A szingapúri ügyeknél közvetlenül SZTNH lett megbízva a feladattal, a szerződés nem jogosítja fel a kft-t a szingapúri feltalálók üzleti titkainak továbbadására. A miniszter válaszával ellentétben a vonatkozó kormányrendelet sem jogosítja fel erre a kft-t. A titkok továbbadását a TRIPS Egyezmény (1/C melléklet 39. cikk) is tiltja, amelyet mind Szingapúr, mind Magyarország aláírt. Ezáltal nem zárható ki, hogy az SZTNH ismét megsértette az Alaptörvényt (XIII. cikk), amikor a szingapúri feltalálók szellemi tulajdonának üzleti titkait alacsonyabb titoktartási szinttel bíró alvállalkozó(k)nak adta tovább.

3/ Nem zárható ki, hogy az SZTNH - Hipavilon szerződéseiben olyan kitétel is szerepel, hogy további alvállalkozóknak is adhatnak megbízást. Nem zárható ki, hogy e további alvállalkozók között SZTNH vezetők is vannak, azaz a közpénzből kft. pénz, majd szekunder úton magánpénz lett. A hatóságok ezt könnyen ellenőrizhetnék, ha valóban érdekük e terület tisztába tétele, egyelőre bizalmunk töretlen.

Letölthető anyagok az ügyhöz kapcsolódóan:

 

MEGLEHETŐSEN VÉDTELEN A MAGYAR INNOVÁCIÓ

Ötvenéves mélypontra zuhant a magyar szabadalmi bejelentések száma.

Mintegy 630 magyar szabadalmi bejelentés született 2014-ben. A magyar innováció védelme padlóra került. 0,6 darab magyar szabadalmi bejelentés jutott tavaly tízezer főre vetítve. Ugyanez a fajlagos mutató Koreában 45, de még Kínában is mintegy tízszerese (7) a magyarnak.

Pedig Kínában sokan élnek elmaradott vidéken, és nem a szabadalmi jogvédelem áll a kínai ember látókörének középpontjában. Az ottani szabadalmi hivatal azonban mindent megtesz, hogy a kínaiak egyre inkább felismerjék: a szabadalmazott megoldások a kínaiaké, a nem védett innováció mindenkié.

A világátlag eléréséhez - Afrikát is beleértve - 3500 darab/év szabadalmi bejelentésre, magyar technológiai innováció megfelelő nemzeti védelméhez pedig becslésünk szerint hasonlóan, mintegy 3600 darab/év szabadalmi bejelentésre lenne szükség. Nekünk magyaroknak is tudnunk kell, hogy az innováció gyümölcse bárki számára szüretelhető, ha csak külön jog, nevezetesen szabadalom nem védi. Ebből következően egy ország számára elsősorban a szabadalommal védett innováció jövedelmező, így a szabadalmazott megoldásoknál várható a K+F ráfordítás megfelelő hasznosulása.

Az innováció-védelmi szektort a szabadalmi ügyvivők számának csökkenése, magas szabadalom-fenntartási díjak, központi költségvetési elvonás jellemzi. E bizalmi válságon túl a szabadalmi bejelentések csökkenése már régebbi keletű, ugyanakkor a jelenlegi elnök irányítása alatt történt, az Antall-kormány alatti korábbi elnök alatt ugyanis még rendre nőtt a bejelentések száma. A görbén látható töréspont az európai szabadalmi egyezményhez való csatlakozás következménye.

 

A tavalyi 7 %-os csökkenést az SZTNH elnöke sikerként tálalta, érdeklődéssel várjuk az idei további mintegy 10 %-os csökkenés interpretálását.

Világtrend a növekedés

A magyar védelmi erő csökkenése a világtrenddel ellentétes irányú. A világban folyamatos (idén mintegy 10 %-ra becsült) növekedést tapasztalhatunk.

 

A közelmúltban jelent meg a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) közreműködésével az öt legnagyobb szabadalmi hivatal 2013-as statisztikai adatainak összegzése, amelyről táblázat - magyar adatokkal kiegészítve - ITT érhető el.